Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A magyar helyesírás alapelvei

2012.12.18

A magyar helyesírás négy alapelvre épül:

Kiejtés szerinti (fonetikus) írásmód:

a lehetőségekhez képest hűen tükrözteti a szavak hangalakját. A szóelemek (szótövek, képzők,

jelek, ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük.

pl.: láz, fény, ír, véd, húsz, -s, -talan, -telen, -va, -ve, -bb, -t, -j, -n, -tól, stb.

 

2.       Szóelemző (etimologikus) írásmód:

a toldalékos (ragos, jeles, képzős) és az összetett szavakban többnyire feltünteti a szavak alkotóelemeit, A ragos, a jeles, a képzős szavak, az összetételek, valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra, s a szavak kimondásakor a hangok sokszor megváltoznak. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra, hanem a szóelemeket eredeti alakjában íratja le.

pl.: ijedt, hetilapban, lökdös, vízpart, adhat, azonban, átcsap, anyja, fagyjon, állj, kardjuk, költség, sarkkör

 

3.       Hagyományos írásmód:

Vannak esetek, amelyekben a helyesírás ragaszkodik a történetileg kialakult szokásokhoz.

- családnevek (Batthyány, Kossuth, Széchenyi, Thököly stb.)
- ly-os szavak
a) szó kezdetén csak a ’lyuk’ szó és toldalékos alakjai
pl.: lyuk, lyukas, lyukat, stb.
b) egy szótagú szavak végén
pl.: mély, moly, súly, gally, stb.
c) két vagy több szótagú szavak végén
pl.: bagoly, csekély, kristály, akadály, stb.
d) -lya, -lye végződésű szavak
pl.: ibolya, korcsolya, nyavalya
- dz, dzs
pl.: edz, bridzs, lándzsa, fogódzkodik, stb.

Egyszerűsítő írásmód:

a) A többjegyű betűk kettőzött alakját a tőszókban és toldalékos alakokban csonkítottan írjuk, vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg.

pl.: loccsan, hosszú, meggy, fütty, stb. illetőleg: jeggyel, mésszel, rosszal, eddzék, stb.
Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket.
pl.: kulcscsomó, jegygyűrű, nagygyűlés, fénynyaláb, stb.

b) A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos, mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük.

pl.: orra (orr+ra), fedd meg (fedd+d meg), tollal (toll+lal)
A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre, az idegen tulajdonnevekre és szóösszetételekre. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűkhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk.
pl.: Tarr-ról, Hermann-nál, Wittmann-né, stb. illetve: sakk-kör, balett-táncos, hossz-számítás stb.