Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Verselemzés felépítése

2011.12.18

Verselemzés felépítése

Alapszabályok

  • A fogalmazást bekezdésekre osztjuk, a tárgyalásban is minden elemzési szempontot külön bekezdésbe szerkesztünk.
  • Nem kell kiírni, hogy bevezetés, tárgyalás, stb.

  • A szöveg mondatokat és ne vázlatos elemeket tartalmazzon ROSSZ: Metafora: "rózsám" JÓ: A költői én a rózsám metaforával érzékelteti szerelmét múzsája iránt. A rózsa, mint jelkép a szerelmet, boldogságot, fiatalságot, szépséget emeli ki a versben.

  • Ne legyenek szóismétlések.

  • Egy gondolat csak egyszer jelenjen meg.

  • Ha megnevezel egy költői eszközt, idézd! (idézőjel használatával)

Bevezetés (még nem elemezzük a konkrét szöveget)

  • Költőt elhelyezni korban, stílusban pl. Szabó Lőrinc a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. (nem életrajz)
  • Érdekességeket, a művészetére általánosan jellemző elemeket megemlíteni pl. Ady költészetére jellemző volt a szimbólumok használata, műveiben gyakoriak az ellentétek, érdekesség, hogy verseinek általában háromszavas címeket adott.

  • A mű témájáról egy-két általános megállapítás pl. A szerelem minden ember életének egy kiemelkedő érzése, mely minden művészeti ágban fontos ihlető erő. Petőfi szerelmi költészetének különlegessége, hogy verseit nem egy elérhetetlen múzsához, hanem hitveséhez írta.

Tárgyalás (a szöveg értelmezése)

  • Cím elemézse: benne lévő jelképek vizsgálata, milyen hangulatú versre utal, témajelölő/műfajjelölő pl. A címben megjelenő híd jelképesen a múltat és a jelent köti össze, már a címből következtethetünk rá, hogy a költői én élete válaszút elé érkezett.
  • Műforma: versszakok, verssorok, megnevezni, azt is ha szabályos versszakokra van osztva (hány versszak, hány sorosak), és azt is, ha nincs versszakokra osztva. Pl. A vers nincs versszakokra osztva, mintha a gondolatok, érzékek sokasága nem engedné meg a szabályos egységekre való tagolást, a verssorok hosszának szabálytalansága érzelmi zaklatottságra utal.

  • Általános mondanivaló összegzése (nem a tartalom elmesélése) pl. A műben megjelenik a forradalmi szenvedély, a költői én buzdítja, bátorítja a magyarokat, hogy csak összefogással tudunk sikereket elérni. A romantika korára jellemző volt, hogy a művészek feladatuknak tartották a haza sorsáért való küzdelmet mind a művészetükben, mind a magánéletükben.

  • Szerkezet: van-e nagy váltás a műben, (tartalmi, hangulatbeli, időbeli múlt- jelen), keretes szerkezet, visszatérő refrén pl. A versszakok végén visszatérő sor: "Oh, irgalom atyja ne hagyj el" imaszerűen ismétlődik, fokozza Ágnes asszonny őrületét, időtlenné teszi a szenvedést, hiszen a mű végéig bocsánatért könyörög, de a lelkiismerete nem engedi meg, hogy elérkezzen a megváltás.

  • Költői eszközök értelmezése - NEM kisiskolás módon: az 1. versszakban..., a 2. verssazkban... - folyamatosan a szövegben (érdemes közben vázlatot készíteni). Ne ugyanabból a költői eszközből soroljon fel többet, próbáljon meg minél többől.

Költői képek: hasonlat, metafora, megszemélyesítés, allegória, szimbólum, metonímia, szinesztézia

Zenei eszközök: rímelés, alliteráció, hangutánzó szavak

Ismétlések: szóismétlések, tőismétlések, anafora, refrén + halmozás; Mindig meg kell nézni, miért pont az a szövegegység ismétlődik (hiszen azt kiemeli, hangsúlyozza) pl. A fekete szó ismétlése felerősíti a világ romlottságának, reménytelenségének érzését, a versen végigvonul ez a szín, folyamatos visszatérése feszültséget kelt.

Mondattípusok: mindig megvizsgálni, pl. sok felkiáltás - érzelmi zaklatottság. költői kérdés, többszörösen összetett mondatok, egyszerű tőmondatok - leegyszerűsített közlés (forma minimuma gyakran a tartalom maximuma-magyarul: kevés szóval sokat mondd)

Soráthajlás: a gondolatok, érzések szabad áramlását segíti elő

Érzékterületek: akusztikai, vizuális stb. hatások dominálnak-e

Logikai viszonyok: elsősorban ellentét, látszólagos ellentét - paradoxon (gyűlölök és szeretek), oximoron (édes mostoha, jelző és jelzett szó között)

Fontos, hogy ne csak felismerje, hanem értelmezze is a költői eszközt! Pl. a "kezed párnámra hull/elalvó nyjrfaág!" metaforában szinte megjelenik előttünk a szeretett nő kecsessége, mozdulatainak finomsága, a szerelem érzésének meghittsége.

Befejezés (új dolgot már nem mondunk a szövegről)

  • mondanivaló összegzése
  • saját válemény erőteljesebb kiemelése - érvekkel pl. Nekem tetszett ez a vers, mert én is gyakran foglalkozom azzal a gondolattal, hogy létezik-e örök szerelem. Erre persze nincsen megkérdőjelezhetetlen válasz, de ez a szerelmes vers hűen érzékelteti ennek az érzésnek a szenvedélyességét.