Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Arany János Balladái

2012.11.07

Arany János (1817-1882)

Arany életművében a nagyepikai művek, a lírai költészet mellett nagy jelentőségűek a verses kisepikai alkotások. Ezek közül kiemelkednek a balladák.

Ballada:

·         verses kisepikai műfaj, lírai, drámai és epikai elemekkel

·         gyors, jelenetez, párbeszédes, drámai, elnagyolt jellemzés, mély lélektani alap

·         keletkezésük szerint: népballada (Kőmíves Kelemen), műballada (Arany)

Arany balladáinak lehetséges rendezési elvei

1.       Keletkezés szerint

Nagyszalonta – első balladák (Varró lányok)

Nagykőrös (Ágnes asszony, walesi bárdok)

Pest (Endre királyfi)

Budapest (Vörös rébék, Hídavatás)

2.       Téma szerint

Parasztballadás (Tengerihántás)

Történelmi balladák (Szondi két apródja, V. László, A walesi bárdok)

Romantikus ihletésű (Tetemre hívás)

Nagyvárosi (Hídavatás)

3.       Szerkezeti felépítés szerint

Egyszólamú: vonalszerű előrehaladás (A walesi bárdok)

Többszólamú: szaggatottság, térben, vagy időben párhuzamos történések (V. László)

Egyszólamú, de körkörös: a befejezésben visszatér a kezdő kép (Ágnes asszony)

Ágnes asszony

Népi ihletésű, körkörös szerkesztésű lélektani ballada. Népies stílusú, a refrén a drámaiság fokozására szolgál. Élmény ihlette (Arany gyakran látott egy parasztasszonyt, aki szótlanul mosott a patakban). Témája a lappangó lelkiismereti konfliktus, a bűntudat bomlasztó hatása. A bűn és a bűnhődés problematikája. Vajon melyik a nagyobb büntetés? Ágnes szavai arról tanúskodnak, hogy valami bűnös dolog történt (balladai homály), aminek nem szabad felszínre kerülnie.

Szerkezete

·         1 – 4.: Ágnes otthon. Sejtetés – néhány nap

·         5 – 19.: Börtön, bíróság. Az események a lelkében peregnek.

A megőrülés belső folyamata:

- Az őrülettől való belső félelem

- Ennek takargatása

- Teljes téboly

·         20 – 26.: Ismét otthon, hosszú évek, az idő megállíthatatlan (ronggyá foszlott lepedő, ősz haj, ráncok)

Értelmezése
Hiteles lélekrajz. Nagy művészettel rajzolja meg a bűnt követő bűnhődést. A bűn tárgyi bizonyítékát akarja eltűntetni, amit csak ő lát. Azt képzeli úgy tisztul meg a bűntől, mint lepedője a vértől. Arany kifejezi szánalmát Ágnes iránt.

Motívumok
 
Az évszakok múlása; színek (vörös, fehér); víz